1. Séta a földi hálózatokban és a felhőben

Iskolai hálózat

Számítógépek két típusa:

• kliens (ügyfél, munkaállomás)

Ebbe a csoportba tartozik az intézményen belül a számítógépek nagy része. Ezekkel a gépekkel dolgozunk tanítási órákon, ilyet használnak a tanárok a tanáriban, igazgatóhelyettesi irodában, a titkárnő, az élelmezésvezető.

Kliensek lehetnek az okostelefonok, autók GPS-készülékei, időjárás-érzékelők, pénztárgépek, internetkapcsolattal rendelkező fényképezőgépek és kamerák.

• szerver (kiszolgáló)

Ebbe a típusba kevés gép tartozik, esetleg egyetlen gép van ilyen az intézményben. 

Nem néhány mappát, nyomtatót szolgálnak ki a klienseknek, hanem weboldalakat, videókat, képeket, amelyekhez a klienseken futó GPS-ek, üznetküldő alkalmazások, intérnetes játékok kapcsolódnak.

Sokszor különleges termekben, úgynevezett adatközpontokban helyezik el őket.

Szerverek feladatai:

• eldönteni, hogy ki léphet be a kliens számítógépekre (felhasználónév és jelszó), tehát a hálózati hozzáférés engedélyezése
• Az iskolai hálózaton elérhető erőforrások használata. (megosztott hálózati meghajtók, hálózati mappák)
• Az iskola nyomtatóinak elérhetővé tétele a hálózaton.

Érdemes tudnunk, hogy a szerver számítógépek nem feltétlenül különleges számítógépek – egy iskolai szerver feladatát szinte biztosan el tudná látni bármelyik nem túl régi laptop is. 

A szerver attól lesz szerver, hogy olyan szoftvereket telepítünk rá, amelyek lehetővé teszik, hogy ellássa szerveri szerepét – példánkban a felhasználók azonosítását, a hálózati meghajtók és a hálózati nyomtató elérhetővé tételét.  

Felhőszolgáltatás

A felhőszolgáltatók alkalmazásai – a közösségi oldalaktól a videómegosztókon keresztül a chatszerverekig – általában ugyanúgy felhasználónévvel és jelszóval azonosítanak bennünket, mint az iskolai számítógép-hálózat. Az igazán nagyok lehetőséget nyújtanak a bonyolultabb azonosításra is, amelyet két- vagy többfaktoros azonosításnak nevezünk. Ilyen esetekben általában a jelszavunkon felül egy másik azonosítót is meg kell adnunk. Ez lehet például egy SMS-ben kapott vagy egy telefonos alkalmazásban megjelenő kód. A másik azonosító csak egy-két percig él, vagy csak egyszer használatos, és a jelszavunkkal együtt azonosít bennünket.

Kiberbiztonság:

https://cyber.amk.uni-obuda.hu/