11. Az információ évezredei

Abakusz:

Kétezer évvel ezelőtt a rómaiaknál kis agyagtábla vájataiban tologatható golyók szolgáltak a számolásra.

Schickard:

1623. fogaskerekes számológép.

Pascal:

1642-44 Összeadó-kivonó mechanikus gép.

Leibniz:

1671. Továbbfejlesztette Pascal gépét, mind a négy alapműveletet elvégezte.

Kempelen Farkas:

1770-es években sakkozógép.

Jacquard:

1810. Lyukkártyás vezérlésű szövőszék.

Babbage:

1833 körül alkotta meg a ma is használt számítógépekhez hasonló elvű gép első példányát.

Boole:

Matematikai logika megalapozója. Boole-algebra.

Hollerith:

1881. Lyukkártyákat használt adatfeldolgozó gép -> amerikai népszámlálás

Ő alapította meg a mai IBM számítógépgyártó cég elődjét.

Turing:

1936. programozható automata.

Zuse:

1938-1941. Jelfogókkal működő elektromechanikus számítógép.

Wiener:

Egyik megalapítója a modern információ-elméletnek.

• 1946. ENIAC
• első elektronikus számítógép
• 5000 összeadás/másodperc
• tizes számrendszerben dolgozott
• tömege 30 tonna
• 18000 elektroncső
• 30 méternél hosszabb teremben fért el

A korszerű számítógép elvi alapjait mások munkájára is támaszkodva Neumann János dolgozta ki. (1903-1957)

Neumann-elvek:

• A számítógép legyen elektronikus, legyen soros működésű.
• Kettes számrendszert használjon.
• Az adatok és a programok ugyanabban a gyorsan elérhető, belső, címezhető memóriában legyenek.
• A számítógép sokféle feladat megoldására legyen alkalmas.

1948. EDVAC

Számítógép-generációk

I. generációs számítógépek (pl. ENIAC)

• Elektroncsöves áramkörök végezték a logikai műveleteket és minden ezekre épülő műveletet.
• Műveletei sebességük néhány ezer összeadás/másodperc.
• Nagy helyet foglaltak.
• Sok energiát fogyasztottak.
• Programozásuk bináris.

II. generációs számítógépek

• 1950-es évek végén jelentek meg.
• Tranzisztorokat és diódákat használtak.
• Csökkent a gépek mérete és energiaigénye.
• Nőtt a megbízhatóságuk és sebességük.
• 10000 összeadás/másodperc.
• Elterjedtek a mágnesszalagos, mágneslemezes egységek, fejlődtek a nyomtatók, megjelentek a fejlettebb operációs rendszerek, magasszintű programnyelvek: Fortran, Algol, Cobol.

III. generációs számítógépek

• 1960-as évek közepétől.
• Integrált áramkörök.
• Méretek jelentősen csökkentek.
• Félmillió összeadás/másodperc.
• Megjelentek a rajzológépek, grafikus monitorok, egyidőben több program működését lehetővé tevő és több felhasználót kiszolgáló operációs rendszerek.

IV. generációs számítógépek

• 1970-es évek közepétől.
• Mikroprocesszorok alkalmazása.
• 10 millió művelet/másodperc
• Jelentősen csökkent az ár.
• Mikroszámítógépek megjelenése – BASIC nyelven programozás.

V. generációs számítógépek

• 1980-as évek második felétől.
• Párhuzamos architektúra: egy időben több processzor dolgozik a gépben.
• Tudásalapú intelligens rendszerek.

Moore-törvény:

A mikroprocesszor megjelenése óta észlelt tendencia, mely szerint 18 havonta megkétszereződik a PC-k ár-teljesítmény viszonya.

Gyakorláshoz:

https://learningapps.org/display?v=pkbaauzo316